K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben elszámolt K+F közvetlen költségnek amérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévbenvisszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,juttatás összegével csökkentett összegét vonja le az adóalapból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Betétdíjas göngyölegek értékvesztése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...céljának megfelelően többször isfelhasználható, továbbá amelyre vonatkozóan a kibocsátónak, a forgalmazónakvisszaváltási kötelezettsége van. A kérdésben szereplő – tárgyi eszköznek nemminősülő – göngyölegek megfelelnek ezen követelménynek, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez a kötelezettség a jogszabály által előírtközbenső mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...– elszámolásának kettős szabályozottsága, maradt csak a terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás.A devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékeléseAz új Szt. 44. §-a (4) bekezdésének módosítása azt jelenti, hogy a devizaeszközök,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a feltételekkel kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni (T 412 – K 4141), mint a bizonytalan kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot, és mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesítése mellett azt már –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...miatt fizetendő összegre vonatkozóan egyértelmű adat nem áll rendelkezésre, de az esemény bekövetkezett, akkor az ebből adódó várható kötelezettségek fedezetére az új Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni.A leírtak szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.