Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?
Részlet a válaszából: […] A 2011-ben hatályos Gt. 135. §-ának (5) bekezdése szerint a megvásárolt üzletrészt – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató) között egyébként fennálló jogviszony és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A kft. az egyik tagtól visszavásárolta a 2 millió forint névértékű üzletrészét 2008-ban 50 millió forintért. Az üzletrész értékét a kft. az adásvételi szerződés szerint 10 év alatt fizeti meg a tagnak. Egy év elteltével az üzletrész bevonásra került, a névértéknek megfelelő összegű jegyzett tőke csökkenését rendkívüli bevételként, a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként számolta el a kft. Így emiatt 48 millió forint összegű veszteséget mutat ki. Van-e mód arra, hogy a rendkívüli ráfordítást időbelileg az ellenérték megfizetésének időtartamára elhatároljuk?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentenék a visszavásárlási árat. Ha eznem megy, akkor a tagok nyújtsanak kölcsönt a kft.-nek, majd engedjék azt el.Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként ellentételezheti azüzletrész bevonása miatti veszteséget. A kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nemlehet kevesebbet a könyvekből kivezetni, mint amennyiért az üzletrésztvisszavásárolták!)A magánszemély tagok bevételszerzése adókötelezettségénekjogcímét a felek között fennálló jogviszonyok és a szerzés körülményeifigyelembevételével kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének d)pontja alapján még 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti, haannak a hozzájárulás-fizetési kötelezettség felső határáig a magánszemély másmódon nem tett eleget. A Gt. 135. §-ának (1) bekezdése alapján a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...térítés nélküli átadás időpontjában meglévő -közbenső mérleggel alátámasztott – mérleg szerinti eredményt is. (Azszja-fizetési kötelezettségnél természetesen az előbbi értékadatok egy tagrajutó összegét kell figyelembe venni.)A magánszemély tagok fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges kifizetésekor: T 4792 – K 381, 384, 462. A leírtakból következik, mivel a kft. önmagával szemben nemírhat elő kötelezettséget (a 4792. számlán), a visszavásárolt sajátüzletrészekre jutó osztalékot sem könyvelheti az eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény kamataként fizetendő összeget a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni, így ha azt nem pénzben teljesítik, hanem nem pénzbeni vagyoni értékű juttatással egyenlítik ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.