Támogatáshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre térünk ki.Először a 2016-ban kapott támogatási előlegről legyen szó. A pénzben megkapott támogatási előleget mindaddig kötelezettségként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg a támogatást nyújtó a pályázati feltételek teljesülése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...a bevittvagyon (könyv szerinti értéken) és az összes vagyon (könyv szerinti értéken)ará­­nyá­ban lehet továbbvinni a veszteséget.2. A kötelezettségek kezeléséről a törvények – az egyénicégre vonatkozó új előírásokkal összefüggésben – valóban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Promóciós célra megrendelt termékek

Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen az átadó/átvevő aláírását is.Annak eldöntéséhez, hogy a térítés nélküli átadás/átvételjár-e adófizetési kötelezettséggel, meg kell nézni, hogy a kérdésben említetttermékek árumintának minősülnek-e vagy sem.A Tao-tv. 3. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések miatti esetleges tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt a tagoknak kell atársaság részére visszafizetni. Amennyiben ezt a belépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...bevétele egyenlő a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékkel.A hivatkozott előírás szerint a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély tagok üzletrésznévértékének növekedésére jutó saját tőke összege, a kettő közül a magasabb összeg.)A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...természetes személy által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték után az Szja-tv. 77/A. §-a határoz meg adófizetési kötelezettséget. (Jövedelem az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.