Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...vevőnek a lízingbe adó számlája alapján könyvelnie kellett:– a törlesztőrészletet a pénzügyi rendezéskor a lízingbe adóval szembeni kötelezettség csökkentésével: T 448 – K 384 (négy év alatt 8,5 millió forinttal, a bekerülési érték maradványértékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...és szolgáltatásból (vevők) sorában a 311 (2019) főkönyvi számlára könyvelt összeget kell kimutatni;–a forrásoldal E. KötelezettségekIII/9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek sorába a 467 (2019) és az eredménykimutatás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszából: […] ...eljárási hiba folytán a kért időpontban nem jegyzi be a beolvadást, akkor erről a cégét képviselő személynek is tudomása van, és így kötelezettsége a társaságon belüli érintettek tájékoztatása, az érintettek pedig kötelesek tovább egyeztetni, számlázni stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...A partner hibája, késedelme lehetőleg ne járjon következményekkel. A kérdésben leírt helyesbítésekhez természetesen áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik, de nem visszamenőlegesen.Az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell eljárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] ...és el kell végezni.Ha a cég a mérlegkészítés időpontját – 2012. év vonatkozásában – 2013. 01. 31-ében határozta meg, akkor is kötelezettség, hogy a 2012. évet érintő tételek 2012. évre könyvelésre kerüljenek, és az eredményt ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Késett árbevételszámla

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
Részlet a válaszából: […] ...valós képet lényegesen befolyásolja [Szt. 3. § (3) bekezdésének5. pontja].Az Áfa-tv. 159. §-a szabályozza a számlakibocsátásikötelezettséget, a 163. § pedig azt, hogy az adóalany meddig köteles a számlakibocsátásáról gondoskodni. A főszabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Nem könyvelt teljesítés

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulnunk, hogy a kérdező társaság2006-ban hibát követett el, mert az elkészült szervizpódiumot (feltételezzük,hogy az tárgyi eszköz) beruházásként nem könyvelte és nem aktiválta akivitelezés, illetve a szerelés elfogadott összegében. Az Szt. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...jogosítóigazolás adatszolgáltatására vonatkozó előírások szerint az adóévet követőjanuár 31-éig adatszolgáltatási kötelezettség terheli.Anyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeget az adóhatóság -ha a magánszemélynek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...Emiatt a szolgáltatástnyújtónál nő az adózás előtti eredmény, a társasági adó, illetve a különadóalapja, nő(het) az adófizetési kötelezettség (mivel adóhiány lehet 2007-re).Mivel az utólag elismert áremelést árbevételként kell elszámolni, változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben elszámolt K+F közvetlen költségnek amérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévbenvisszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,juttatás összegével csökkentett összegét vonja le az adóalapból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
2