Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben:– az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
Részlet a válaszából: […] ...a 2016. 10. 16-i (13-i) fordulónappal a közbenső mérleget 2019-ben kell elkészíteni, az ehhez szükséges bizonylatok – a megőrzési kötelezettségből eredően – a szövetkezet rendelkezésére kell, hogy álljanak.A kérdés szerint a 2015. évi beszámoló elfogadásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó terhel, de terheli a szociális hozzájárulási adó is.A Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik az osztalék (Szja-tv. 66. §-a) adóztatható része után. Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztott, a 2019. december 31-i leltár alapján nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, az Szt. előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződés (az alapító okirat) feljogosíthatja a taggyűlést (a tulajdonost), hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Bár a pótbefizetés teljesítésének módját (pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadásával)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft. törzstőkéje meghaladja a 20 000 E Ft-ot.Való igaz, nem szokványos csereügyletről van szó. A valóságban mégis mi történik? Kötelezettség átvállalása ellenérték fejében, az ellenértéket a 10 000 E Ft névértékű üzletrész jelenti. A Ptk. 6:234....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...saját elhatározásból lekötött tartaléką adózott eredmény+ a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség− a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...a saját elhatározásból lekötött tartalék, az adózott eredmény és a taggal szemben jóváhagyott osztalék miatt fennálló kötelezettség együttes összegéből a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...és a számlázott értéket követelésként kimutatnia, majd a követelésként kimutatott összeget az üzletrész visszavásárlása miatti kötelezettség teljesítésébe beszámítania. Az ingatlan piaci értékét mindenképpen dokumentálni kell, célszerűen ingatlanbecslő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó adózásA törzstőke-leszállítás cégbírósági bejegyzése napjával a tulajdonosoknak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell előírni, a jegyzett tőke csökkenését a T 411 – K 4792, a tőketartalék csökkenését a T 412 – K 4792,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
1
2
3
4
15