21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Elszámolt értékvesztés megszüntetése
Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
2. cikk / 21 Tartozik egyenleg a szállítói számlán
Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
3. cikk / 21 Könyvelés a lengyel telephelyen
Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
4. cikk / 21 Egyéni cég által átvállalt kötelezettség
Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?
5. cikk / 21 Egyéni cég alapítása
Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. december hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
6. cikk / 21 Vevőkövetelés végelszámolásnál
Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
7. cikk / 21 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
8. cikk / 21 Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére
Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
9. cikk / 21 Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása
Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
10. cikk / 21 Átvállalt tartozás
Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
