9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Színészek által vásárolt és használt ruha
Kérdés: Művészeti tevékenységet folytató kft. színészeket alkalmaz. A cég "bedolgozik" a színházaknak. A színészek a próbákat saját ruháikban végzik, ezáltal ruháik "nagy igénybevételnek" vannak kitéve. Sőt néhány színdarab esetében is saját ruhát viselnek. Ha nincs az adott előadáshoz illeszkedő ruházatuk, kénytelenek megvenni. Elszámolható-e a színészek által vásárolt ruha, illetve milyen formában, ha az egyértelműen a bevételszerző tevékenység érdekében történik? Erre az esetre is a munkaruhával kapcsolatos szja-szabályozás érvényes, és hatálya alá tartozónak minősül? Szükséges ehhez munkaruha-juttatási rendet létrehozni? Elszámolható-e az áfa? Ha nem számolható el, de a cég mégis kompenzálná ezt a munkavállalóinak, akkor a megszűnő természetbeni juttatások helyett létrejött besorolások közül melyikbe tartozik? Ennek megfelelő járulékfizetéssel?
2. cikk / 9 Internetutalvány adómentesen
Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi előírásoknak?
3. cikk / 9 Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
4. cikk / 9 Hivatásos vadász "egyenruhája"
Kérdés: A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
5. cikk / 9 Betanulás költségei és azok adóterhei
Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
6. cikk / 9 Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban
Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
7. cikk / 9 Bérlet a munkába járáshoz
Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
8. cikk / 9 Védőszemüveg juttatása
Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
9. cikk / 9 Munkahelyi étkeztetés adóztatása
Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
