Garanciális kötelezettség átvállalása

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a Számviteli Levelekben valamikor megfogalmazott állásponttal vitatkoznának. Ezért jogi kérdéseket fogalmaznak meg, pedig csak a garanciális kötelezettség teljesítésének, illetve átvállalásának számviteli szabályaira kellene koncentrálni.A Ptk. 6:203. §-a szerint: Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Kata tételes adóját választó adózó vállalkozói tevékenységét korlátolt felelősségű társaságban folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...Evectv. 19/C. §-ának (1) bekezdése szerinti alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó többek között:– elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,– meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségben szerzett, az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó előírásokat sajátosan lehet alkalmazni.A kisadózó vállalkozó a tételes adó megfizetésével eleget tett adófizetési kötelezettségének. Ha a kisadózó vállalkozó a tételes adó szerinti adózás hatálya alól kikerül, akkor a korábban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalapra felszámított– 15 százalék személyi jövedelemadót,– 13 százalék szociális hozzájárulási adóta juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetőnek megfizetnie.Az Szja-tv.-ben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosnál bár nő az üzletrészeik névértéke, de azok korábbi szerzési értéke nem változik. A magánszemélyeknél az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha üzletrészeiket részben vagy teljes összegükben értékesítik, az eladási ár és az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...összeggel: T 413 – K373.A visszavásárolt saját üzletrész bevonása tehát az eredményt nem érinti, így kapcsolódóan adófizetési kötelezettség nincs. (Ha magasabb volt a visszavételi érték, mint a névérték, és a visszavásárlás természetes személytől történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...4. § 23. pont a)-e) alpont szerinti kapcsolt vállalkozások közti ügylet mentessége, ha a vagyonszerző fő tevékenysége az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy saját tulajdonú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...az a cél (amire a kérdésben utalás van), hogy évek múltával a törzstőke leszállításához kapcsolódjon a magánszemély adófizetési kötelezettsége.Megjegyezzük, az elengedett osztalékkal csak az eredeti állapot állítható helyre: T 479 – K 413. A tulajdonosnak a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...szállító követelését egyenlítik ki, akkor az átengedett (átadott) stabilcoinok könyv szerinti értékével kell a szállítóval szembeni kötelezettséget csökkenteni, és a kiegyenlítés után a szállítói számlán maradó egyenleget kell árfolyamnyereségként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.