Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...értéken, amely az adott eszköznek az átadáskori piaci értéke, és ennek megfelelő összegben kimutatja a lízingbeadóval szembeni kötelezettségként. Könyvelése két tételben: a lízingelt eszköz állománybavétele a számlázott összegben: T 161 – K 448; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha azonban a szóban forgó vevő elengedi a kft. tartozását vagy annak egy részét, akkor a kft. az elengedett kötelezettséget az új Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerint rendkívüli bevételként számolja el, de annak összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...tett megállapításokat.A leírtak szerinti ismételt közzététel nem változtat az új Szt. 19. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségen: amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és 7 százalék nyugdíj-biztosítási járulék, amelyet a dolgozóval már nem lehet elszámolni.Az adózó nem tett eleget kötelezettségének, mert a dolgozónak fizetett összegből nem vonta le a jogszabály alapján a dolgozót terhelő járulékokat. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékot az eredménykimutatásba jóváhagyott osztalék címén be kell állítani, és könyvelni is kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. Ennek megfelelően a tulajdonos a jóváhagyott és a befektetése után kapott (járó) osztalékot a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Skontó elszámolása 2000-ben

Kérdés: Hogyan kellett a határidőn belüli fizetés árengedményét (skontó) elszámolni 2000-ben?
Részlet a válaszából: […] ...helyesen az engedményt adó által kiállított helyesbítő számlával lehetett megfelelően dokumentálni. (Lehetett még elengedett követelés-kötelezettség is, annak az adózási következményeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...adózás előtti eredmény megállapításakor módosítja az eredményét, ha a vagyonmérlegben – jogszabály alapján – a környezetvédelmi kötelezettségét átértékelte; növeli, ha a céltartaléka csökkent, és csökkenti, ha nőtt. Ugyanígy kell eljárnia a jogutódnak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményét nem csökkentheti [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pont]. A követelésnek csak azon része után nem keletkezik adókötelezettség, amely része behajthatatlanná válik, de ez akkor is csökkentené az adóalapot, ha a követelés értékesítésére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli rendezéstől még sem a társaságnak, sem a tulajdonosoknak, tagoknak nem lesz több pénze!)A tagi kölcsönt a társaság a kötelezettségek között mutatja ki. Ezt a tulajdonosokkal, tagokkal szembeni kötelezettséget meg lehet szüntetni, ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
…
37
38