18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja
Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
2. cikk / 18 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
3. cikk / 18 Megépített játszótér átadása alapítványnál
Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
4. cikk / 18 Értékesítési céllal lakóingatlan építése
Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
5. cikk / 18 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
6. cikk / 18 Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
7. cikk / 18 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
8. cikk / 18 Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása
Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlanértékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
9. cikk / 18 Evás kft. végelszámolása
Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.
10. cikk / 18 Használati díj és rögzített mennyiségű vásárlás
Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?
