Háziorvosi praxisjog értékesítése

Kérdés: Háziorvos magánszemélyként vásárolt praxisjogot. Ezt a háziorvosi praxisjogot betéti társaság működteti. Van-e lehetősége a betéti társaságnak a háziorvosi praxisjog megvásárlására, illetve pénzbeli megtéríttetésére a beltagja számára?
Részlet a válaszából: […] ...adott önálló tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.A háziorvos önálló orvosi tevékenységet csak személyesen folytathat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések miatti esetleges tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt a tagoknak kell atársaság részére visszafizetni. Amennyiben ezt a belépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bt.-nek 1995-től minden évbenki kellett számítania a kamatot, és azt könyvelnie kellett fizetendő kamatkénta taggal szembeni kötelezettség előírásával. Ez esetben a 10 év alatt elszámoltkamat minden évben csökkentette az eredményt, növelte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...előírásával szemben).A külföldi szervezet által nyújtott kölcsön kamatára a 2003.december 31-éig hatályos Tao-tv. társaságiadó-kötelezettséget írt elő, melynekmértéke 2000-ben 18 százalék volt. A rendelkezés 2004. január 1-jén hatályátvesztette, de egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg dolgozói üzletrészként szerzett jövedelem a juttatáskor nem minősül bevételnek. Az előzőekben felsorolt esetekben az adókötelezettség az értékpapír elidegenítésekor, vagy a vállalkozásból történő kivonásakor keletkezik. Ekkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...áfája levonható (lásd még a Számviteli Levelek 19. számában a 377. kérdésre adott választ is), személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, társadalombiztosítási járulék nem terheli, a társasági adó szempontjából a vállalkozás érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...korrekcióval lesz elszámolva a jármű bekerülési értéke a társasági adó alapjánál és a számviteli eredmény terhére is. További adókötelezettségek merülhetnek azonban fel akkor, ha nem a szokásos piaci áron, vagy ellenérték nélkül valósul meg az elidegenítés....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.