Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] Az adandó választ befolyásolja az, hogy a kérdésből nem derül ki, hogy az erdőt mint tárgyi eszközt (és nem készletet) miért nem tartják értékben nyilván? Így a kérdésben leírtak alapján azt feltételezzük, azért nem, mert az erdőt nem a társaság telepítette, az erdőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Lődíj vadásztársaságnál

Kérdés: A hivatásos vadásznak az elejtett ragadozókért lődíj jár. Meghatározott, milyen lőszer és hány darab adható. Az összeg pénzben is kifizethető, vagy számla ellenében? Milyen egyéb mód lehetséges? A kifizetett összeg adóköteles-e vagy sem? Az egyesületként működő vadásztársaságnál most kezdtem el könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...névsorát;– a hivatásos vadásznál a vadászat előtt is tartható lőszermennyiséget, az azok felhasználásáról való elszámolás kötelezettségével;– az elejtett, elfogott vad után vadfajtánként, a vadak darabszáma alapján adható sörétes lőszer, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] A belterületi építési telket – helyesen – a vásárolt készletek (kereskedelmi áruk) között kell az áfa nélküli vételáron kimutatni mindaddig, amíg az egészében vagy részben értékesítésre nem kerül.A kérdésben leírtak alapján azonban a kft. nem beruházást valósít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Engedmény árban, áruban

Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.
Részlet a válaszából: […] ...amelyet piaci értéken kell készletre venni, a rendkívüli bevételekkel szemben. (A térítés nélküli átadást viszont áfafizetési kötelezettség terheli!)Ha ugyanazon számlában 800 db piaci áron, 200 db nulla értéken akar a szállító eladni, akkor ezt ne tegye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...– pedig rögzíteni kell a könyvviteli nyilvántartásokban. Az engedményt adó cégnél sem szja-, sem társaságiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik, áfahiány sem lesz, ha a termékekre azonos áfakulcs alkalmazandó.Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Környezetvédelmi díj elszámolása

Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...csak a Ktdt. 13. §-ában szereplőesetekben kell, a Vhr. 7. §-ában ismertetett módon a termékdíjat feltüntetni. A termékdíj-kötelezettség a számla szerinti teljesítésnapján keletkezik. A termékdíjat az egyéb ráfordítások között kell elszámolni(T 867 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...a bevittvagyon (könyv szerinti értéken) és az összes vagyon (könyv szerinti értéken)ará­­nyá­ban lehet továbbvinni a veszteséget.2. A kötelezettségek kezeléséről a törvények – az egyénicégre vonatkozó új előírásokkal összefüggésben – valóban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...szerelési és egyéb költségeinek áfája sem vonható le. A különbözet szerinti adózást választó adóalanybizonylatkiállítási kötelezettségét illetően az Áfa-tv. 63. §-ának (4)bekezdése alapján a továbbértékesítéséről nem állíthat ki olyan számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Vásárlói pontok beváltásakor kapott ajándék számlázása

Kérdés: Pontakció keretében a csak pontokért adott ajándéktárgy esetén az engedményekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Kell-e az átadásnál számlát helyettesítő okmányt kiállítani? Milyen társaságiadó-, illetve áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...f) pontja, 9. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint: nem termékértékesítés (nem szolgáltatásnyújtás), nem jár áfafizetési kötelezettséggel az ellenérték fejében történő termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Csomagoláshoz használt termékek áfája

Kérdés: Cégünk faipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A félkész és késztermékek csomagolásánál a sérülésmentes szállítás érdekében egységcsomagonként a rakatok alá bekerül egy db natúr lap (ún. takarólap), mely csomagolóanyagként beépül az értékesítendő termék önköltségébe, azt külön a vevőknek nem számítjuk fel. Az árak azonban a fentiek szerint csomagolt termékekre vonatkoznak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a csomagolóanyagként felhasznált natúr lapok után nem kell az áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...a csomagolóanyagként használt natúr lapok bekerülési értékére is, az eladási árra felszámított áfával eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. A termékek értékesítése csak a kérdésben leírt módon történhet, így a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.