Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó adózásA törzstőke-leszállítás cégbírósági bejegyzése napjával a tulajdonosoknak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell előírni, a jegyzett tőke csökkenését a T 411 – K 4792, a tőketartalék csökkenését a T 412 – K 4792,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének ec) alpontja alapján a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír, üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...növeli a tagok törzsbetéteinek értékét, jellemzően a korábbi törzsbetéteik arányában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fizetési kötelezettségük is keletkezik.A magánszemély tagokat mindaddig – a fentiek szerinti tőkeemelés esetén – nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetétfelméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti éskötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén piaciértéken értékesíti.A végelszámoló a tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...tag magánszemélynek – az Szja-tv. 67. §-aalapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezikadófizetési kötelezettsége. A jövedelem a kapott ellenérték (az adott esetben a30 millió forintot meghaladó összeg) és a szerzési érték (3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések miatti esetleges tárgyévi veszteséget,továbbá a kifizetőt terhelő adó- és járuléklevonási, bevallási és befizetésikötelezettséget).A tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsönt a tagoknak kell atársaság részére visszafizetni. Amennyiben ezt a belépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] ...eredménykimutatásba és könyvelni kell (T 493 – K 4792). Ezt követően az osztalékelőlegként már kifizetett összeget át kell vezetni a kötelezettség számlára (T 4792 – K 368), majd a különbözetet pénzügyileg rendezni kell: ha az osztalék több, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...forintot. Hangsúlyozni kell, hogy csak a szabad eredménytartalékkal lehet számolni, ami feltételezi, hogy az Szt. 38. §-ában előírt kötelezettségének (a lekötött összegeknek megfelelő összegben az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékba) a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény kamataként fizetendő összeget a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni, így ha azt nem pénzben teljesítik, hanem nem pénzbeni vagyoni értékű juttatással egyenlítik ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai [az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése, 44. §-ának (4) bekezdése] szerint a mérlegben a devizaeszközöket és a devizakötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.