Egyéni vállalkozó osztaléka

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Részlet a válaszából: […] ...adó (6+10 = 1775+3240) 5015.12. sor: Kifizethető osztalék (be nem számító ki­adás) (1-4-11) 42 730.Az adózónak 14 százalék ehofizetési kötelezettsége is szóba jöhet, amennyiben az Eho-tv. szerinti 450 000 forint plafont még nem érte el, ennek alapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...1,27-szereseután 16 százalék személyi jövedelem­adót kell fizetni, és a kifizetést 27százalék egészségügyihozzájárulási-fizetési kötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Ajándék nem magánszemélynek

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem áfaköteles, ha kis értékűajándéknak (5000 forintot meg nem haladó értékűnek) minősül az Áfa-tv.szempontjából. Tekintettel az áfakötelezettségre, az előzetesen felszámítottáfa a juttatónál levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Szoftverfejlesztés

Kérdés: Kimutathatók-e a szoftverfejlesztés költségei a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, és érvényesíthető-e ezen költségekre a társaságiadó-alap kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...állományba vették vagy nem [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja].A szoftverfejlesztés aktivált értéke után áfafizetési kötelezettség nincs. Egyrészt azért, mert a saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adókötelezettség csak tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.