40 talált cikk a bizonylati fegyelem , követelmény , áfa , számla , kötelezettség kifejezésre

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Kérdés: Kérdésem azokkal a jellemzően közüzemi számlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. Ilyen leggyakoribb esetben bérbeadásnál fordul elő, ha a bérlő a saját nevére várja a víz-, gáz-, áram-, telefonszolgáltatást. Az átíratás után a számlákon a vevő nem változik, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő számlafizetőként szerepel a számlán adószáma nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett cég (bérlő) könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő (bérlő) adószámával jelennek meg a számlák, hanem a tulajdonos (a bérbeadó) adószámával. Ez esetben vajon mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a bérlő az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni?

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.

Kérdés: A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?

Kérdés: A kivitelezéssel foglalkozó kft. egy beruházás megvalósítására kötött építési-szerelési szerződést, amelyben jóteljesítési garanciát vállalt a szerződés szerinti összeg 10 százalékában. A szerződésben részfizetési határidőket állapítottak meg, részfizetésenkénti összeggel, és azzal, hogy arról részszámlát állítanak ki, amely számlákban feltüntetik a jótállási garancia címén visszatartott összeget is. A rendelkezésükre álló kiadvány alapján a jótállási garanciával csökkentett számlázott (és így fizetendő) összeget számolták el árbevételként, és tekintették az áfa alapjának a megrendelőnél a fordított adózás szabályai alapján. Helyesen jártak el?

Kérdés: A betéti társaság mint alvállalkozó 3 százalékot enged a számla végösszegéből (skontó), ha a fővállalkozó időben fizet. Ezenkívül kompenzál is, mivel az alvállalkozó szerszámainak is helyet biztosít. Kompenzálási jegyzőkönyvet nem készít. A garanciális visszatartás 5 százalék, amit minden számlából visszatart. Ezt egy év után fizeti vissza. A fővállalkozó a kifizetéskor közli a bankkal, hogy mit von le a számlából, a kompenzálást nem jelöli meg. Ráadásul az alvállalkozó 2013-2014-ben pénzforgalmi áfás volt. A garanciális visszatartások kifizetése összevontan, egy összegben történik. Milyen információkat köteles adni a fővállalkozó az alvállalkozó részére havonta a könyveléshez? A fővállalkozónak – megállapodás szerint – X nappal előbb kell megkapnia az alvállalkozói számlákat a kifizetési határidő előtt ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a skontót. A számla átadásáról azonban nincs információ. Így lehetetlen az áfabevallások pontos és precíz elkészítése.