24 talált cikk a devizaszámla , nyilvántartás , árfolyam-különbözet , számvitel , kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.

Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?