Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...(ha a befizetés a pénztárba történt), előlegszámla (ha a befizetés átutalással történt). Az előlegként befizetett összeget a kötelezettségek között tanulónként kell nyilvántartani (kötelezettség X-Y tanulóval szemben).A tanulóktól előlegként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerinti bérleti díjat fizet havonta, amelyet az igénybe vett szolgáltatások között költségként számol el és mutat ki kötelezettségként, a bérbeadót terhelő adók levonása utáni bérleti díjat (nettó bérleti díjat) fizeti ki a magánszemélynek. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...jön létre. Az egyéni céget tehát az egyéni vállalkozó alapítja. Egy újként alapított szervezet nyitó mérlegében nem lehetnek kötelezettségek, a nyitó mérleg forrásoldalán csak a jegyzett tőke lehet! Az Evtv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után

Kérdés:

A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Részlet a válaszából: […] ...hogy - a háziorvos, mint egyéni egészségügyi vállalkozó, mint egyéni vállalkozó mentesül a szakképzésihozzájárulási-fizetési kötelezettség alól, - az általa munkaviszonyban foglalkoztatottak után pedig akkor mentesül, ha az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás adómentességének feltétele a lakás megszerzésére szolgálókedvezményes (támogatott) forrásokkal való elszámolási kötelezettség. Ez aztjelenti, hogy ezek a források a munkáltatói támogatással együtt nem haladhatjákmeg az igazolt vételárat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...adásvételi szerződésben – alapvető követelmény -rögzíteni kell az eladási/vételárat. A felek joga és kötelezettsége körébetartozik és a szerződésben rögzítendő az, hogy miként határozzák meg azeladási/vételárat. A kérdésben leírt módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Ügynöki tevékenység elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosult társaság (a megbízó) a termékeit megbízott útján értékesíti. Az értékesítésről kiállított számlán eladóként a megbízó neve szerepel, így az árbevétel e megbízónál kerül elszámolásra. A megbízottat ügynöki jutalék illeti meg. A megbízónál felmerült összes költség szerződés alapján átszámlázásra kerül a megbízottra. A megbízott az ügynöki tevékenységet alvállalkozók bevonásával látja el. A megbízott az alvállalkozók részére ügynöki jutalékot fizet. Az értékesítési tevékenység ellátásához szükséges eszközöket a megbízó biztosítja. A felmerülő költségekről az alvállalkozók a megbízó nevére szóló számlát kérnek. Szabályos-e a megbízó részéről a költségek teljes összegének az áthárítása? Az ügynöki jutalék tartalmazza az áthárított költségek összegét is. Helyes ez így? Ha igen, akkor a megbízott továbbszámlázhatja azt az alvállalkozókra?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolja, akkor az ügynök(nevezzük "B" társaságnak) az "A" társaság termékeit értékesíti, az "A"társaság szigorú elszámolási kötelezettség alá vont számláját állítja ki (és ezigaz akkor is, ha az ügynök helyett a számlát az "alügynök" állítja ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Nem fizető megrendelőkkel szembeni követelések

Kérdés: Hirdetési szolgáltatást megrendelő – számlát befogadó – társas és egyéni vállalkozók a fizetési kötelezettségüknek – többszöri felszólításra – nem tesznek eleget. Peresítünk. Időközben kiderül, hogy a megrendelő megszűnt, illetve nem található. A BM-nyilvántartó nem tud információt adni. Mi a legjobb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nincs jó és még inkábbnincs legjobb megoldás. Amennyiben a megrendelők a szolgáltatás ellenértékétnem készpénzzel egyenlítik ki, akkor a szolgáltatásnyújtásról készült számlátmindenképpen szerződés kell hogy alátámassza. Szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége

Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik – az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 25. pontja alapján tárgyi adómentesnek minősül, azaz tényleges adófizetési kötelezettsége ez után nem keletkezik. (A tárgyi adómentességre tekintettel az ügynöki szolgáltatása kapcsán esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Felnőttképzés kedvezménye

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan igazolást kiállító kifizetőt, amely igazolás alapján a magánszemély adókedvezményt érvényesíthet, adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság felé az adóévet követő év január 31-éig. A 2003. évi adatszolgáltatást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
1
2