Húsfeldolgozás termékeiből ingyenes kiszállítás

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
-termékkóstoltatásra,
-kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
-mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
-forgalom után számolt bónuszként,
-rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálandó, hogy a kóstolásra felhasznált terméket, a kereskedelmi forgalomba hozható – mintaként – terméket terheli-e adófizetési kötelezettség.A mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termék esetén (például 10-et fizet és 12-t kap), vagy a 10 eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Határidőn belüli fizetések könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűbben – a szerződésben meghatározott engedmény összegével csökkentett összeg átutalásakor az átutalt összeggel csökkentett kötelezettséget (az engedmény összegét) számolja el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között (T 454 – K 9791), nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...elengedett kötelezettség számviteli elszámolása lényegesen megváltozott. A korábbi előírás szerint az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy az milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Üzletrészvásárlás vételár-korrekcióval

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)-(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy cégérték feltételei teljesülnek, ha az üzletrészért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] ...a fogyasztó a helyesbítő számla alapján csökkenti az áramdíjat,a levonható áfát és az áramszolgáltatóval szembeni kötelezettségét.) A másikmódszer az, hogy az áramszolgáltató elengedi a 10 százaléknak megfelelőösszegben a követelését, és erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...döntésentúlmenően), hogy azt a megrendelővel közösen felvett dokumentumban(jegyzőkönyvben) kell rögzíteni (a megrendelőnél elengedett kötelezettséglesz!).A kivitelezőnél az elengedett követelés dokumentuma alapján- mivel a követelés teljes összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-ának (3) bekezdése szerint: ez esetben az adóalapja a nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke. Az adófizetésikötelezettség az Áfa-tv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a tevékenységtényleges megvalósításának időpontjában keletkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök összetétele, továbbá az, hogy az eszközök ellenértékének kiegyenlítésére sor került-e, s mennyiben, milyen a kötelezettség állománya és összetétele, de ezeken kívül még egyéb szempontokat is figyelembe vehet a vevő!Ha a kft. (jelöljük "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.