Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...feltevéséhez is szükséges ismerni a számviteli törvényt, a kérdéshez kapcsolódóan különösen az egyedi eszköz nyilvántartási kötelezettségét (mettől meddig eszköz az eszköz), az eszköz bekerülési értékébe tartozó tételeket, az amortizáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb értéken történő beváltáskor, értékesítéskor a különbözet az adózás előtti eredményt növeli, és így adófizetési kötelezettséggel jár.Hosszú lejáratú állampapírok esetében célszerű élni az Szt. 32. §-ának (3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft. törzstőkéje meghaladja a 20 000 E Ft-ot.Való igaz, nem szokványos csereügyletről van szó. A valóságban mégis mi történik? Kötelezettség átvállalása ellenérték fejében, az ellenértéket a 10 000 E Ft névértékű üzletrész jelenti. A Ptk. 6:234....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó írásbeli tájékoztatása szerint az áfát nem kell megfizetni, a térítés nélküli szolgáltatást igénybe vevő azt elengedett kötelezettségként egyéb bevételként számolja el (T 466 – K 454 és T 454 – K 9643).Térítés nélkül átvett eszközökA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...leírás összegétmeghatározni);– a számlázott használati jog könyvelése után azönkormányzattal szembeni követelés-, illetve kötelezettségszámlák – azönkormányzat tájékoztatása után – összevezetendők: T 454 – K 311.Amennyiben nem a fentiek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...szóba sem jöhet.Az Szt. hivatkozott előírásai és a leírtak alapján aberuházással megvalósult tárgyi eszköz(ök)höz kapcsolódó devizakötelezettségkeletkezésének az időpontja az a nap, amikor 2008-ban a forintkölcsöntCHF-alapú kölcsönre váltották át. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásával történhet.Annál a társaságnál, amelynek a tartozásait egy másiktársaság átvállalja, az átvállalt tartozások (kötelezettségek) könyv szerintiértékét – a tartozásátvállalás tételes dokumentuma alapján – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...a váltó átruházásával a váltókövetelés könyv szerintiértéke és az időarányosan járó kamat együttes összege erejéig fizetésikötelezettséget – a szállítóval szembeni tartozást – egyenlíthet ki.Váltóátruházás esetén a váltókövetelés könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyereségére céltartalék

Kérdés: Cégünk nagy összegű devizahitellel rendelkezik, amelynek lejárata 7 év. Ez évben a mérleg-fordulónapi értékeléskor közel kétmilliárd forint árfolyamnyereséget kell könyvelniük az Szt. 60. §-a alapján. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján nem valószínű, hogy az átértékelés hatása pénzügyileg realizálható. Az Szt. 15. §-ának (8) bekezdése alapján kell-e képezni, illetve képezhető-e céltartalék a pénzügyileg valószínűleg nem realizálható bevételre? Ha nem képezhető céltartalék, akkor hogyan teljesíthető az Szt. 15. §-a (8) bekezdésében foglalt óvatosság elve?
Részlet a válaszából: […] ...kellképezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből,szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre,amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos hogy fennállnak, deösszegük vagy esedékességük időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai [az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése, 44. §-ának (4) bekezdése] szerint a mérlegben a devizaeszközöket és a devizakötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.