10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Vagyonkezelésbe vett eszközök státusza
Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?
2. cikk / 10 Támogatott eszközök átadása
Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?
3. cikk / 10 Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
4. cikk / 10 Szén-dioxid-kvóták számviteli elszámolása
Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?
5. cikk / 10 Telekvásárláshoz fejlesztési támogatás
Kérdés: Nagyberuházáshoz nyertünk el fejlesztési támogatást, amit az általános szabályok szerint időbeli elhatárolásba kell tenni, és értékcsökkenés-arányosan kell bevételként elszámolni. Hogyan kell elszámolni, ha ebből a támogatásból fedezzük a beruházás megkezdéséhez szükséges telekvásárlást is? A telket külön tervezzük aktiválni, de mivel értékcsökkenési leírása nincs, mi a helyes eljárás ilyenkor?
6. cikk / 10 Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel
Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
7. cikk / 10 Ajándékba kapott számítástechnikai eszközök
Kérdés: Társaságunk vele szerződéses viszonyban lévő társaságtól ajándékba kap szerződés szerint számítástechnikai eszközöket. Mi a helyes számviteli elszámolása, és kapcsolódik-e hozzá a megajándékozottnál bármilyen adókötelezettség és/vagy adóalap-módosító tétel?
8. cikk / 10 Áfás beruházás térítés nélküli átadása
Kérdés: Alanyi adómentességet választó alapítványunk MVH-s támogatásból megvalósított beruházása során a levonható áfát nem igényelte vissza. Az átutalt támogatás a számlák bruttó értékére nyújtott fedezetet. A beruházást aktiváltuk, a kapott támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba helyeztük, az időarányos értékcsökkenést elszámoltuk. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha az alapítvány térítés nélkül átadná az eszközöket az önkormányzatnak? Ha áfaköteles, kell-e arról számlát kiállítani? Átadás esetén hogyan kell elszámolnunk a lekötött tartalékot?
9. cikk / 10 Használati jog kiterjesztése
Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
10. cikk / 10 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
