Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...összeg lesz az adóköteles jövedelemrész, amelyből szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot kell a cégnek levonnia, és szochokötelezettség is felmerül. Például, ha a külföldi kiküldetés napjainak figyelembevételével 70 euró lesz az egy napra jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység adóköteles bevétele alapján a személyi jövedelemadó a magánszemélyt terheli, az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti.Ez utóbbiakra egy rövid példa. A belföldi személyszállításban részt vevő gépkocsivezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...15 euró, ha a külföldre kiküldött napi 20 eurót kap!)Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyikben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerinti fogalommal kezdjük. A kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...térítés nélkül bocsátja a kft. rendelkezésére a know-how-t, akkor neki ebből bevétele nem származott, tehát őt adófizetési kötelezettség nem terheli.A kft. könyveibe a fentiek szerint felvett szellemi termék hasznosításának egyik formája az értékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Gépjármű-vezetői engedély munkakörhöz

Kérdés: A társaságnál az egyik alkalmazott olyan munkakörbe kerül át, aminek az ellátásához szükséges gépjármű-vezetői engedély. Mivel az alkalmazott nem rendelkezik ilyennel, a társaság úgy dönt, hogy finanszírozza a gépjármű-vezetői engedély megszerzését (beleérte az egészségügyi alkalmassági vizsga díját, a tanfolyamok díját és a vizsgadíjat). Hogyan kell elszámolni a fenti költségeket? Van-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a társaságnak a fenti költségek térítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az iskolarendszeren kívüli képzés is. Így a gépjármű-vezetői engedély megszerzésével kapcsolatos költségek nem keletkeztetnek adókötelezettséget a magánszemélynél, nem kell utána sem személyi jövedelem­adót, sem járulékokat fizetni, és a felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...szerint – az előzőadóévektől eltérően – főszabály szerint nem növeli az adózás előtti eredménytaz adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...kell – a14 százalék ehót a számlázott (adóalap-kiegészítéssel nem növelt) bevételből lekell vonnia. Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség a kifizetőiadólevonással és/vagy a negyedévenként általa fizetendő adó befizetésévelteljesül. Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Lebontott hőközpont pótlása

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem ténylegesen felmerült többletköltségek fedezete, nema tényleges kár megtérítése, azaz nem kártérítés. Az áfafizetésikötelezettséget az dönti el, hogy a társasház alanyi adómentességetválasztott-e vagy sem. A kártalanításként fizetett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nulla, így a magánszemély jövedelme 1650 ezerforint.A hivatkozotttörvényi előírás alapján a bevétel (az előbbiek szerinti jövedelem)adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttatószemély) között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
2