Közösen foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Két cég közösen foglalkoztat munkavállalókat. Azt, hogy hogyan működik az Mt. alapján az elszámolás a cégek között, tudjuk. Arra azonban nem találtunk előírást, hogy a számvitelben ezt hogyan kell kezelni, elszámolni? Mi a következők szerint járunk el: az a cég, amelyik vállalta, hogy alkalmazza a munkavállalókat, az elszámolja a bért és járulékait a megfelelő költségek között, a megállapodás szerinti átalányösszeget, amikor megérkezik a bankba, bevételként könyveli, a kifizető cég elszámolja költségként (de milyen költségként, milyen bevételként?). Van áfafizetési kötelezettség? Számlázni kell? Megoszlanak a vélemények.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak – véleményünk szerint – részben helyes megoldást tartalmaznak.Az Mt. előírásából az következik, hogy a munkaszerződésben – többek között – azt is rögzíteni kell, hogy a két munkáltató közül melyik munkáltató fogja a munkabért fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Betanulás költségei és azok adóterhei

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, amunkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. AzSzja-tv. általános és különös szabályainak keretei között kiküldetés eseténjellegzetes költségek az utazási költségek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Járműhasználat üzemanyagköltsége

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
Részlet a válaszából: […] Ha szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére kap megbízást az egyéni vállalkozó, és az üzemanyagköltséget részére ki kívánják fizetni, akkor az költségtérítés formájában történhet.Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor annak egész értéke után kell az adókötelezettséget teljesíteni.A reprezentáció és az üzleti ajándékozás címén keletkező adó- és eho-fizetési kötelezettséget évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles természetbeni juttatásnak minősül az Szja-tv. 69. §-a alapján, amellyel kapcsolatban a 44 százalékos adófizetési kötelezettség, továbbá 29 százalékos társadalombiztosítási, 3 százalékos munkaadói járulék, illetve 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...velük szemben a társaságnak követelése állt fenn. A követelés elengedésekor a magánszemélynek egyéb jövedelem címen keletkezik adókötelezettsége, a társaságnak pedig egészségügyi-hozzájárulás fizetési kötelezettsége áll fenn. Az elengedésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.