Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni (mint költségek, ráfordítások ellentételezése érdekében, visszafizetési kötelezettség nélkül járó támogatást). Ebből következően ezen típusú támogatás nem tartozik a Htv. szerinti nettó árbevételbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés:

A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?

Részlet a válaszából: […] ...támogatás, a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése) a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatások, és mint ilyeneket az egyéb bevételek között kell elszámolni. A gépvásárlásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...azokra a naptári évekre,amelyekben a magánszemély az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhezhasználta, és személyijövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezettjövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Eltérés a számviteli törvény előírásaitól

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen előírás szerint az egyéb bevételek között kellkimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetésikötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározottszervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez a kötelezettség a jogszabály által előírtközbenső mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket a könyvviteli, a beszámolási kötelezettség teljesítésekor, az adóalap megállapítása során.Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a Tao-tv.-ben az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.