Sportbíróknak kifizetett díjak

Kérdés: A sportbíróknak kifizetett díjakat a megbízásra érvényes szabályok szerint kell-e kezelni? Sportegyesület sportrendezvényén a szakszövetség által küldött játékvezető részére kifizetést teljesít, játékvezetői díj és utazási költségtérítés formájában. A játékvezetői díj jellemzően meghaladja a minimálbér 30%-át, ezért, ha például az egy napon lebonyolított rendezvényen kifizetnek 9000 Ft játékvezetői díjat és 5000 Ft személygépkocsi-költségtérítést, mely szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft (9000+5000-5000), miként alakul a magánszemélyt terhelő járulékkötelezettség, és miként az egyesületet terhelő eho és szociális­hozzájárulási­adó-kötelezettség? A bíró és az egyesület között létrejön-e megbízási szerződés vagy sem? Ha nem, akkor milyen jogviszony alapján történik a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képező jövedelem (az szja alapja) nem lépi túl az előzőekben említett határt, akkor az egyéni biztosítási kötelezettség nem áll fenn. Ekkor a sportegyesületnek az szja alapjából 16 százalék adóelőleget kell levonnia, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleget (mert a jövedelem nem kifizetőtől származott), azt az adott negyedévet követő hó 12-éig kell megtennie.A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...származójövedelme az Szja-tv. 25. §-a, illetve 27. §-a alapján. Ez esetben nincs amagánszemélynek cégautóadó-fizetési kötelezettsége [Gjt. 17/A. §-ának(2) bekezdése].Amennyiben a kiküldetési rendelvény alapján az igazolásnélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyre a biztosítási kötelezettség akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.