5 talált cikk a hitel , felszámolás , behajthatatlan követelés , EKR , kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?

Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?

Kérdés: A társaság vevői már 2004-ben nem fizettek, ezért haladéktalanul intézkedésekre került sor a vételár behajtása érdekében, ám ezek a mai napig eredménytelenek maradtak. Még büntető­feljelentésre is sor került. A követelésre 100%-ban a társaság értékvesztést számolt el, amelynek a társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2005-ben és 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül hivatalból töröltek, és volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelését be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteségét!) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést végezni? Lehet-e 2010-ben adóalap-csökkentést elszámolni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján?

Kérdés: 2010-től behajthatatlan követelésnek minősül az egy éven túl lejárt követelés 20%-a? Azt jelenti-e ez, hogy csökkenti az adóalapot, és így 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100%-a visszanyerhető? Konkrétan: ha a társaság 2008. év elején 10 millió forintért megvásárolt egy 50 millió forintos követelést, melyből a mai napig nem folyt be semmi, a 2009. évben nem is fog. Továbbá arra sincs sok esély, hogy a jövőben "akár 1 forint is" befolyjon a követelésből. Csökkenthető-e ez esetben évente 20%-kal (2 millió forint) – mint behajthatatlan követelés – az adóalap? Vagy amint száz százalékig biztossá válik, hogy a követelésből nem teljesül semmi, akkor egy összegben írható le a 10 millió forint? Meg kell-e ez utóbbiról várni a felszámoló igazolását, és csak akkor (abban az évben) írható le a 10 millió Ft, vagy fokozatosan megkezdhető a veszteség leírása?