9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
2. cikk / 9 Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása
Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
3. cikk / 9 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
4. cikk / 9 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
5. cikk / 9 Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása
Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
6. cikk / 9 Meghiúsult ingatlanvásárlás
Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
7. cikk / 9 Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés
Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
8. cikk / 9 Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása
Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
9. cikk / 9 Ingatlancsere jelképes összegért
Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?