6 talált cikk az ingatlan értékesítése , tevékenység , iroda , kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?

Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?

Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?

Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?