Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken

Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...az apportálással kapcsolatban a magánszemélynél egyéb felmerült kiadás -, úgy azok együttes összegének a különbözete pozitív. Az adókötelezettség megállapításánál az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenes, illetve kedvezményes megszerzése az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdésének d) pontja alapján nem keletkeztet a magánszemélynél adókötelezettséget. A dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén az Szja-tv. 77/A. § (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabad eredménytartalékból történő felemelése önmagában a felemeléskor nem keletkeztet bevételt, nem jár adófizetési kötelezettséggel.Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál az Szja-tv. 67. §-ának a rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...bevétele egyenlő a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékkel.A hivatkozott előírás szerint a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg dolgozói üzletrészként szerzett jövedelem a juttatáskor nem minősül bevételnek. Az előzőekben felsorolt esetekben az adókötelezettség az értékpapír elidegenítésekor, vagy a vállalkozásból történő kivonásakor keletkezik. Ekkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.