Külföldinek adott előleg

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az eladó (a vállalkozó) meghatározott dolog szolgáltatására (tevékenységével elérhető eredmény megvalósítására) vállal kötelezettséget, a vevő pedig a vételár, a megrendelő a vállalkozási díj megfizetését, a dolog átvételét vállalja. A díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...mutatjuk be:3613. Egyéb elszámolások a munkavállalókkal (felesleges a külföldi kiküldetés napidíjának elszámolására külön kötelezettség számlát nyitni)3821. Valutapénztár-számla3861. Deviza-betétszámla51. Anyagköltség52. Igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben elszámolt K+F közvetlen költségnek amérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévbenvisszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,juttatás összegével csökkentett összegét vonja le az adóalapból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Külföldi kifizetések elszámolása

Kérdés: Vannak cégek, ahol a tagok, tulajdonosok hivatalosan külföldön dolgoznak. Előfordul, hogy a cég nevére vásárolnak a saját valutájuk felhasználásával, amit ezzel a cég rendelkezésére bocsátottak, majd azt a cégtől forintban megkapják. Ezt úgy kellene könyvelni, hogy a tag, a tulajdonos valutában tagi kölcsönt ad, amit a cég forintban fizet vissza. Lehetséges ez az eljárás? Vagy a cégnek a valutát előre meg kell vásárolnia, és csak abból lehet külföldön vásárolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a számviteli elszámolás szempontjából alegjobb megoldás az, ha a társaság valutát vásárol, azt elszámolásikötelezettséggel átadja a társaság tagjának, munkavállalójának, aki a számlávaldokumentált árubeszerzésre, igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Külföldön vásárolt és üzemeltetett kishajó áfája

Kérdés: Belföldön bejegyzett társaság kishajót vásárolt külföldön, és azt az Adriai-tengeren fogja üzemeltetni. A vízi jármű kölcsönzéséből árbevétele lesz. A beszerzés vámköteles-e, lehet-e áfavonzata, az árbevétel után kell-e áfát fizetni, és az árbevétel exportárbevételnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...áfa fizetésére sem kötelezhető a magyar szabályok szerint az adóalany, tekintve hogy termékimporttal összefüggésben adófizetési kötelezettség csak a termékimport címén történő vámkezelés időpontjában keletkezik.A hajó bérbeadása kapcsán azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

A munkaerő-kölcsönzés áfája

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés többféle módon is történhet. Milyen áfafizetési kötelezettség kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés különböző eseteihez?
Részlet a válaszából: […] ...a másik munkáltató rendelkezésére), a tranzakció nem tartozhat az Áfa-tv. 8. §-a alá, így ezen a jogcímen nem is adóztatható. Adókötelezettség ebben az esetben az Áfa-tv. 9. § előírásai alapján sem keletkezik, mivel a tevékenységgel összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési árfolyam, FIFO-módszer szerinti árfolyam.Gazdasági események1. Kifizetés a devizaszámláról a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (külföldi szállító, devizahitel) teljesítésére, törlesztésére:a) csökken a deviza a devizaszámlán, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a feltételekkel kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni (T 412 – K 4141), mint a bizonytalan kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot, és mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesítése mellett azt már –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...származó, külföldi pénzértékre szóló követelések, illetve azok a pénzbevételből származó, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek, amelyek a mérleg-fordulónapi értékelés során, árfolyamnyereség formájában jelentkeztek, a tartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...kell meghatározni, majd a beszerzést elszámolni (T 161 – K 4552).2. A külföldi szállítóval szembeni – előző pont szerinti – kötelezettségünk egyharmadát a hitelintézet deviza-betétszámlánkról kiegyenlítette, erről a bankértesítés megérkezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.