Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó előírásokat sajátosan lehet alkalmazni.A kisadózó vállalkozó a tételes adó megfizetésével eleget tett adófizetési kötelezettségének. Ha a kisadózó vállalkozó a tételes adó szerinti adózás hatálya alól kikerül, akkor a korábban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...A kft. előtársaságként nem működhet.Az Evectv. szerinti alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó– elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását;– meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezését. Elmaradt belőle a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értéke arányos csökkentésének kötelezettsége. Az üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték értelmező rendelkezéséből kimaradt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben elszámolt K+F közvetlen költségnek amérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévbenvisszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,juttatás összegével csökkentett összegét vonja le az adóalapból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...meg nem fizetett bérleti díjat az üzletház vételi árában nem veszik figyelembe, akkor a peren kívüli megállapodás alapján azt elengedett kötelezettségként kell elszámolni (T 454 – K 9893). Az így elszámolt rendkívüli bevételt nem szabad elhatárolni, annak összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Értékesítés szóbeli megállapodás alapján

Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
Részlet a válaszából: […] ...számlában foglaltakat az "Y" kft. nem ismerte el, nem fogadta el. (Ha elfogadta, a teljesítésről kiállított és elismert számla a fizetési kötelezettség érvényesítésének, érvényesíthetőségének a legjobb dokumentuma.) Ha viszont az "Y" kft. nem ismerte el, nem fogadta el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.