Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...csak egy üzleti évet érint).Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre. Az idetartozóként említett tételek egyikével sem azonosítható a ki nem vett szabadságokra képzett céltartalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Tanulmányi költségek átvállalása

Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi munkáltató által átvállalt tanulmányiköltségeket az új munkáltató kifizeti, úgy neki nem keletkezik adó- ésjárulékfizetési kötelezettsége, mivel azokat a korábbi munkáltató márteljesítette. Ugyanakkor az új munkáltató által fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően e törvényrendelkezéseinek figyelembevételével a kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozószemélyi jövedelemadózásikötelezettségét.A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként- az AM-könyvben a munkáltató neve és székhelye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Önkéntes pénztárba történő befizetés

Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...havi minimálbér összegéig, a befizetések összege a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékáig járulék- és eho-kötelezettség nélkül teljesíthető. Ez a jövedelem adómentes ugyanis a magánszemélynél [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás után a magánszemélynek változatlanul nincs nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-, illetve munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettsége.Általános forgalmi adóA reprezentáció címén adott termékek és nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.