Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nulla, így a magánszemély jövedelme 1650 ezerforint.A hivatkozotttörvényi előírás alapján a bevétel (az előbbiek szerinti jövedelem)adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttatószemély) között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] ...adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat)címén kifizetett összeg – ideértve a választott egybeszámítás esetét is -adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőlega kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...jeggyel, taxiszámlával) rendelkezik, amelyek alapján elszámol a kifizetővel, úgy ezek megtérítésére vonatkozóan adófizetési kötelezettség nem merül fel.Ha a külföldi tanulmányúttal összefüggésben a magánszemély napidíjat kap, akkor a 168/1995. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.