Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti bizonylatokat használják. Ehhez az szükséges, hogy mind a bevételt, mind a kiadást jelentő tételek bizonylatait szigorú számadási kötelezettség alá vonják (megszakítás nélküli sorszámmal lássák el, és ennek megfelelően történjen a bizonylatok megőrzése is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...ügyletek esetén az ügylet tárgyátképező részvények vásárlására vonatkozó követelést, illetve ezen részvényekeladására vonatkozó kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kellnyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke: