Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök (jellemzően gépek) piaci értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értékük, hanem az Szt. 53. §-a előírásai­ból adódó kötelezettsége a társaságnak. Természetesen a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés-elszámolás megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...és a számlázott értéket követelésként kimutatnia, majd a követelésként kimutatott összeget az üzletrész visszavásárlása miatti kötelezettség teljesítésébe beszámítania. Az ingatlan piaci értékét mindenképpen dokumentálni kell, célszerűen ingatlanbecslő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...be, és a végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatba -feltételezhetően – nem tud a végelszámoló a tagi kölcsön miattikötelezettséggel azonos piaci értékű eszközt beállítani, a végelszámolásbefejezése előtt a kötelezettséget meg kell szüntetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez a kötelezettség a jogszabály által előírtközbenső mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény kamataként fizetendő összeget a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni, így ha azt nem pénzben teljesítik, hanem nem pénzbeni vagyoni értékű juttatással egyenlítik ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...a folyamatosan és naprakészen vezetett nyilvántartásokból, ezek hiányában, illetve a csak értékében kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél a leltározás (az egyeztetés) során felvett adatokból.Bármelyik módszerrel is készül a leltár, a leltárba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...– elszámolásának kettős szabályozottsága, maradt csak a terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás.A devizaeszközök, a devizakötelezettségek év végi értékeléseAz új Szt. 44. §-a (4) bekezdésének módosítása azt jelenti, hogy a devizaeszközök,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.