Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy– minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, és– a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell.A kérdés kapcsán valójában két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Forgalmazott italokból ajándék

Kérdés: Ha cégünk az általunk forgalmazott italokból ajándékot szeretne adni egy másik megvásárolt termékünk mellé, és mindezt étteremben tenné, akkor az elfogadható-e árumintának vagy kóstoltatásnak? A kiszerelés nem lenne kisebb, mint egy normál termék. Ha nem tudjuk így figyelembe venni, akkor ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezne? Az is kérdés, ha nem kötjük saját termék vásárlásához az ingyenterméket, hanem csak az étteremben vacsorázó vendégek mindentől függetlenül megkapják, akkor az szóróajándék, és magasabb adókategóriába kerül?
Részlet a válaszából: […] Ha a cég az általuk forgalmazott italokból ajándékot szeretne adni egy másik megvásárolt termékük mellé, és mindezt étteremben (vagy nem étteremben) tenné, akkor az adott másik megvásárolt termék nem minősül árumintának vagy kóstoltatásnak. Árumintának a képviselt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...A kft. előtársaságként nem működhet.Az Evectv. szerinti alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó– elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását;– meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...ismerik. Így a "negatív osztalék" jóváhagyására nincs lehetőség.Mivel a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség, azt nem feltétlenül kell megszüntetni, a végelszámolást lezáró vagyonfelosztási javaslatban is benne maradhat, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés:

A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Részlet a válaszából: […] ...15 százalékát kell személyi jövedelemadóként;– 19,5 százalékát szociális hozzájárulási adókéntmegfizetni, a juttatás hónapja kötelezettségeként bevallani.Az Szja-tv. nem tartalmaz korlátot az üzleti ajándék gyakoriságára vonatkozóan.Abban az esetben azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó adózásA törzstőke-leszállítás cégbírósági bejegyzése napjával a tulajdonosoknak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell előírni, a jegyzett tőke csökkenését a T 411 – K 4792, a tőketartalék csökkenését a T 412 – K 4792,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy pénzügyileg (T 384 – K 198, illetve T 198 – K 384), vagy egyéb módon rendezik (elengedett követelésként, illetve elengedett kötelezettségként).Operatív lízing számviteli elszámolása a lízingbe vevőnél– a lízingelt eszköz beszerzéskénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...felé az áfa felszámításával (T 311 – K 91-92, 467). Ezt követően a társaság a magánszeméllyel szembeni követelését és kötelezettségét összevezeti (T 454 – K 311), mivel azok azonos összegűek. A magánszemély a bérbeadó által számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
1
2
3
7