Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentve bizonyos tételekkel) után. A kérdésre válaszolva tehát: a vagyonszerző külföldi céget terheli az illeték megfizetésének kötelezettsége. A vagyonszerzésről bejelentést kell tenni, és az adóhatóság fizetési meghagyásban (határozatban) állapítja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értékre adott kedvezmény nem haladja meg az egymillió forintot.Ezt az összeget meghaladó értékpapír megszerzése esetén az adókötelezettséget az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó szabályok szerint kell megállapítani. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...– az adó alapjakéntszámításba veendő ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adónélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennállóforgalmi értéke, ha az ellenérték ehhez viszonyítva aránytalanul alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...előírásával szemben).A külföldi szervezet által nyújtott kölcsön kamatára a 2003.december 31-éig hatályos Tao-tv. társaságiadó-kötelezettséget írt elő, melynekmértéke 2000-ben 18 százalék volt. A rendelkezés 2004. január 1-jén hatályátvesztette, de egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez a kötelezettség a jogszabály által előírtközbenső mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...kell szerepeltetni.Az üzleti év mérlegfordulójának megválasztásával, illetve változtatásával kapcsolatban az Art. ír elő bejelentési kötelezettséget. E szerint, ha az adózó az adókötelezettsége keletkezésétől naptári évtől eltérő üzleti évet kíván választani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásba vett összeg) fizetése is csak magánszemélyek részére történt, a Tao-tv. előírása szerinti osztalékadó-kötelezettség nem merülhet fel. A 2000-ben hatályos Szja-tv. előírása szerint viszont a kft.-nek az osztalékelőlegből 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.Az osztalékjövedelem utáni adókötelezettség a kifizetéskor keletkezik. Abban az esetben, ha a tag, részvényes magánszemély, akkor a személyi jövedelemadót –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Off-shore cégek könyvvezetése, adózása

Kérdés: Az ún. külföldön tevékenységet végző társaságok (off-shore cégek) könyvvezetése, adózása, bevallása mennyiben tér el az általánostól? Van-e erről kiadvány?
Részlet a válaszából: […] A külföldön tevékenységet végző társaság a Tao-tv. 4. §-ának 28. pontja szerint belföldön bejegyzett részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működhet. Ebből következően nyilvántartásait a kettős könyvvitel rendszerében vezetheti. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli rendezéstől még sem a társaságnak, sem a tulajdonosoknak, tagoknak nem lesz több pénze!)A tagi kölcsönt a társaság a kötelezettségek között mutatja ki. Ezt a tulajdonosokkal, tagokkal szembeni kötelezettséget meg lehet szüntetni, ha a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.