Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben:– az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegfordulónaphoz, sem a mérlegkészítés időpontjához nem kapcsolódik értékelési és ebből adódóan a felek közötti elszámolási kötelezettség.A határidős leszállítási ügyleteket – főszabályként – a szerződés szerinti összegben kell jellegétől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Első konszolidáció hatásának megjelenítése

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
Részlet a válaszából: […] ...konszolidált eredményéből), így a konszolidációba bevont vállalkozások együttes saját tőkéjében a külső tagokra jutó vagyonrész kötelezettségként jelenik meg.A leányvállalati saját tőke változása az anyavállalatra jutó sajáttőke-változást, míg a külső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...tag magánszemélynek – az Szja-tv. 67. §-aalapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezikadófizetési kötelezettsége. A jövedelem a kapott ellenérték (az adott esetben a30 millió forintot meghaladó összeg) és a szerzési érték (3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ...időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot osztalékfizetésreigénybe veszi, azt az Szja-tv. előírásainak megfelelő adófizetési kötelezettségterheli. Felmerül a kérdés, hogy az evás bt. mikor veheti igénybe azevaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát? Akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló elkészítésével, hanem a vagyonnaka tulajdonosok részére történő átadásával (kiadásával), a megszűnéséhezkapcsolódó kötelezettségek rendezésével fejeződnek be.A végelszámolás időszaka alatt az Szt. 11. §-ának (12)bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Osztalékelőleg kft.-nél (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. év közben – a közbenső mérleg elkészítését követően – a várható adózott eredménye terhére előleget vesz fel. Év közben ezt a tételt hogyan kell könyvelni? És év végén a teljes osztalékot hogyan számoljuk el? Hol kell a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepeltetni az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...a mérleg szerinti eredményösszegének megállapításánál), az eredményfelosztás könyvelésekor pedig elő kellírni a tagokkal szembeni kötelezettségként (T 493 – K 4792). Ezzel egyidejűleg,a kifizetett osztalékelőleg összegével csökkenteni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] ...eredménykimutatásba és könyvelni kell (T 493 – K 4792). Ezt követően az osztalékelőlegként már kifizetett összeget át kell vezetni a kötelezettség számlára (T 4792 – K 368), majd a különbözetet pénzügyileg rendezni kell: ha az osztalék több, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény kamataként fizetendő összeget a részvényesekkel, a tagokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni, így ha azt nem pénzben teljesítik, hanem nem pénzbeni vagyoni értékű juttatással egyenlítik ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai [az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése, 44. §-ának (4) bekezdése] szerint a mérlegben a devizaeszközöket és a devizakötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.