4 talált cikk a szamviteli , nyilvántartás , ellenőrzés , adó alapja , áfabevallás , váltó , kötelezettség kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.

Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?

Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?