Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft. törzstőkéje meghaladja a 20 000 E Ft-ot.Való igaz, nem szokványos csereügyletről van szó. A valóságban mégis mi történik? Kötelezettség átvállalása ellenérték fejében, az ellenértéket a 10 000 E Ft névértékű üzletrész jelenti. A Ptk. 6:234....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...2013. évi CLXXVI. törvényben (Átalakulási tv.) találhatók.Átalakulás esetén az átalakuló gazdasági társaság megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással létrejövő társaságra mint általános jogutódra szállnak át. Az átalakulás során azon jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...kell felosztani.A jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolás alatt álló szervezetekre a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az ügyvédi irodák névjegyzékébe az ügyvédi iroda jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...háromoszlopos formában kell elkészítenie, amelynekelső oszlopába a kft.-nek a vagyonmérleg-tervezet fordulónapján meglévőeszközeinek és kötelezettségeinek, illetve a saját tőkének – a számvitelitörvény szerint végrehajtott mérleg-fordulónapi értékelés utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...mérlege időbeli elhatárolást – ahalasztott bevételek kivételével – nem tartalmazhat. A kft. – a kérdésbenfoglaltak alapján – ezen kötelezettségének nem tett eleget, nem vezette ki akönyveiből az eredmény terhére (mivel a lakások bekerülési értékét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tart nyilván, amíg adókötelezettségeit e törvény előírásai szerint teljesíti, vagy az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmaz; nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...be a társaságba, és utána 20 százalék mértékkel kell a személyi jövedelemadót megállapítani. Keletkezhet még személyijövedelemadó-kötelezettsége magánszemélyként az egyéni vállalkozónak akkor, ha az egyéni vállalkozása eszközét nem képező eszközöket visz be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt a jövedelme után az Szja-tv. előírása alapján terhelheti adókötelezettség. A hitel tőkerészének visszafizetése azonban nem bevétel (nem adóköteles), és ha 2001-ben kamatfizetés nem történt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a feltételekkel kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni (T 412 – K 4141), mint a bizonytalan kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot, és mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesítése mellett azt már –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.