Adományozás adózási következményei

Kérdés: Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül "az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Visszautalt támogatás könyvelése, kezelése (kiva)

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 – K 478, átutalása T478 – K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 – K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. § (2) bekezdés o) pontja szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a fejlesztési célra kapott – az Szt. 77. § (4) bekezdés b) pont alapján halasztott bevételként elszámolt – támogatás visszafizetendő összegét. Helyesen jártak el, ha a könyvelés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...új előírás szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő:a) az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Garanciális javítás ellenértékének megtérítése

Kérdés: A személygépkocsit értékesítő márkakereskedő garanciális javítási ellenértéke elszámolására vonatkozik a kérdés, amikor azokat a gépjármű importálója megtéríti. A gyakorlatban a vevő a márkakereskedőhöz fordul a hiba kijavítása érdekében. A vevő a javítási költségekről nem kap számlát, nem fizet érte. A gyártó, az importáló az igazolt és elfogadott garanciális javítás költségeit megtéríti a márkakereskedő részére, belső elszámolás alapján. Egy áfás értelmezés szerint a garanciális javításokról nem lehet áfás számlát kiállítani. Ha anyagra van szükség, az importáló küldi az anyagot számlával, a márkakereskedő levonja az áfát. A javítási, szerelési munkák ellenértékét számla nélkül téríti meg az importáló, emiatt azt egyéb bevételként kell elszámolni. Most azzal találkoztam, hogy az importáló által biztosított könyvelőprogram a garanciális költségek megtérítésével kapcsolatos igényt automatikus adatátadással árbevételként számolja el. Az áfabevallás analitikája ezt az árbevételt nem tartalmazza, ezért a kimutatott árbevétel nem egyeztethető a kibocsátott számlákkal és a felszámított adóalappal. Helyes-e az alkalmazott gyakorlat? Ha nem, milyen előírásokra lehet hivatkozni a megfelelő módosítás érdekében?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre a rövid válasz az, hogy az alkalmazott gyakorlat nem helyes, alapvetően és egyértelműen a számviteli törvényre kell hivatkozni. Minden gazdasági eseményt könyvelni kell! Létező gazdasági eseményeket nem lehet meg nem történtnek tekinteni. Menjünk sorjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettség mellett kap az Szja-tv. 3. §-ának 42. pontja alapján.A mezőgazdasági támogatásokat többnyire utólag folyósítják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...is az eladónál, a szolgáltatást nyújtónál a fentiekben leírtak szerintkell eljárni, függetlenül attól, hogy az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv.58. §-a alapján a pénzügyi rendezéshez kapcsolódik. Ez esetben – az egyik évrőla másik évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...a visszatérítés általánosrendjét, mely szerint, ha az Alkotmánybíróság, illetve az Európai KözösségekBírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabályalkotmányellenességét, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközéséta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...beolvadó és a beolvasztó társaság közötti – ugyanazonügyletből származó – követelést-kötelezettséget a beolvadás során valóban összekell vezetni, és csak az esetleg mutatkozó különbözet módosítja a saját tőkeösszegét. A problémát azonban nem ez jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben elszámolt K+F közvetlen költségnek amérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévbenvisszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,juttatás összegével csökkentett összegét vonja le az adóalapból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Támogatással kapcsolatos arányosítás

Kérdés: A cég GVOP beruházási támogatást fog kapni, előre láthatóan decemberben. A támogatás részben 2005-ös, részben 2006-os beszerzésekhez kapcsolódik (30 százalékos lesz). 2005-ben a teljes áfa összegét levonásba helyeztük. Mi a helyes megoldás a 2005. évi beszerzésekhez kapcsolódó áfamódosítás tekintetében? a) Mivel egyértelműen elkülöníthető és megállapítható az áfa összege, ezzel az összeggel az aktuális hónap (pl. december) levonható áfáját lehet módosítani, vagy b) az aktuális havi áfabevallásban arányosítani kell? c) vagy 2005-ös sok havi áfabevallást kell önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...arányosítási kötelezettség az Áfa-tv. alkalmazásaszempontjából "másodlagos" lehetőség. Amennyiben egyértelműen el lehetkülöníteni a támogatásból finanszírozott termékek körét, tehát arányosításnélkül meg lehet határozni a le nem vonható adó összegét, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.
1
2