Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...alapját csökkentő összeg.A szakképzési hozzájárulás mértékeA szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (bruttó kötelezettség).A szakképzési hozzájárulást a naptári évre kell megállapítani.Az Szht. 5. §-a alapján a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szakképzési hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő szociális hozzájárulási adó – korrigált – alapja, amelynek 1,5 százaléka a szakképzési hozzájárulás. Ez a bruttó kötelezettség, amelyet könyvelni nem kell!Az Szht. 5. §-a alapján a szakképzési hozzájárulás különböző módokon teljesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...valóban nem egyezik meg az Eat. szerint a kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával.Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (kivételekkel), személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett verseny személyekre lebontott pénzdíjaegyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynekadókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Önállótevékenységből származó jövedelemnek akkor minősülne, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.