Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...jön létre. Az egyéni céget tehát az egyéni vállalkozó alapítja. Egy újként alapított szervezet nyitó mérlegében nem lehetnek kötelezettségek, a nyitó mérleg forrásoldalán csak a jegyzett tőke lehet! Az Evtv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...(pontosabban a számlán lévő áfát) is könyvelni kell,"A" cégnél a "B" céggel szembeni követelésként, "B" cégnél az "A" céggelszembeni kötelezettségként, és indokolt, hogy azt a "B" cég pénzügyilegrendezze. (Az "A" cég által kibocsátott számla tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen felszámított áfát – ha azegyéb feltételek teljesülnek – teljes összegében levonásba helyezheti, azelengedett áfa miatti kötelezettségét pedig rendkívüli bevételként kellelszámolnia. Tekintettel arra, hogy azt az áfát is levonásba helyezi a vevő,amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve térítés nélküliszolgáltatásnyújtást kellett volna elszámolni. A térítés nélküli átadás eseténis van áfafizetési kötelezettség. Sőt további terhek is beléphetnek, példáulajándékozási illeték, vagy magánszemély részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-ának (3) bekezdése szerint: ez esetben az adóalapja a nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke. Az adófizetésikötelezettség az Áfa-tv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a tevékenységtényleges megvalósításának időpontjában keletkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Szolgáltatások kompenzálása

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?
Részlet a válaszából: […] ...számlázott összeg (T 311 – K 91-92, 467) miatti követelés, illetve a felé számlázott értékesítési jog (T 113, 466 – K 454) miatti kötelezettség azonos összegű lesz, amelyet az ügylet lezárásakor össze kell vezetni (T 454 – K 311). Helyes könyvelés mellett ezután...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményét nem csökkentheti [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pont]. A követelésnek csak azon része után nem keletkezik adókötelezettség, amely része behajthatatlanná válik, de ez akkor is csökkentené az adóalapot, ha a követelés értékesítésére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.