Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés:

Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Részlet a válaszából: […] ...terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Az Szja-tv. 66. § (1) bekezdés ae) alpontja alapján osztaléknak minősül: "a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...pénz, így az árkedvezmény nyújtását nem utólagos pénzvisszatérítésként kellene kezelni. A magánszemélynek így nem keletkezne adókötelezettsége.A leírtakból következik a számviteli elszámolás is.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...értékű terméket. Ha az áruminta és a kis értékű termék átadása nem termékértékesítés, akkor az átadást nem terheli áfafizetési kötelezettség, akkor sem, ha az előzetesen felszámított áfát levonták.Az említett törvényhely alkalmazhatóságának azonban feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...belföldi kiküldetési napidíjat az Szja-tv. az egyes meghatározott juttatások közé sorolja, annak teljes összegét adófizetési kötelezettség terheli. Ezért azzal az 552. számlánál már – korábban – foglalkoztunk.A belföldi közúti árufuvarozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...az áfát levonták. Ha az áruminta és a kis értékűajándék átadása nem termékértékesítés, akkor ezt nem terheli áfafizetésikötelezettség, akkor sem, ha az előzetesen felszámított áfát levonták.Az említett törvényhely alkalmazhatóságának azonbanfeltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...és nem az osztalék jóváhagyásaután!]Az osztalékról való lemondás a kft.-nél azt jelenti, hogy azelhatározott osztalékfizetés miatti kötelezettséget elengedték. Az elengedettkötelezettséget a számviteli törvény vonatkozó előírása szerint rendkívülibevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...szereplő eszközátadások aTao-tv. 4. §-ának 1. pontja szerint adománynak minősülnének, akkor a fentebbhivatkozott adóalap-növelési kötelezettség mellett az adózás előtti eredménycsökkenthető is a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Üzleti ajándék

Kérdés: 2006-ban cégünk minden 10 000 Ft vásárlás után egy 6000 Ft-os mobiltelefont ad ajándékba. Kérdésünk: Milyen járulék-, illetve áfavonzata van az ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] ...és módon,nyilvános körülmények között adott termék", akkor a juttatás adómentes, és azután sem szja-, sem járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha nem errőlvan szó, akkor a juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül azSzja-tv. 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...lehet annak ismerete, hogy egyrészt mit tartalmaznak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, másrészt milyen feladatai, kötelezettségei, felelőssége van a magyarországi kifizetőnek.A kérdésre adott válaszban szólunk arról, hogy a német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Fogyasztás az árubemutatón

Kérdés: Az árubemutatón elfogyasztott étel és ital után kell-e személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...elfogyasztott étel, ital értéke után a kifizetőt akkor nem terheli jövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha az árubemutató megfelel az "üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek, azonos feltételekkel és módon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.