Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...annál, akitől átvállalták, ha az átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes összege meghaladja az éven belüli összes kötelezettség 20 százalékát, továbbá akkor, ha az átvállalt tartozások együttes összegének az adózott eredményt növelő hatása...z...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c).....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszban márszükségesnek tartottuk a törvényi előírások változtatását. Ez azonban a válaszírásáig nem történt meg!)A kötelezettségként előírt ki nem fizetett osztalék – aszámviteli előírások mellett – nem tud elévülni, mivel minden évben... –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...és nem az osztalék jóváhagyásaután!]Az osztalékról való lemondás a kft.-nél azt jelenti, hogy azelhatározott osztalékfizetés miatti kötelezettséget elengedték. Az elengedettkötelezettséget a számviteli törvény vonatkozó előírása szerint rendkívülibevételként kell.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...és így a vevőnél, az adósnálvagyonieszköz-növekedés következett be, nem saját forrásból, hanem idegenforrásból, ezért és emiatt van kötelezettsége az eladóval, a szolgáltatóval, aszállítóval, a hitelezővel szemben. Ha az eladó, a szolgáltató, a szállító, ahitelező....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Elengedett jóváhagyott osztalék (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett, kettős könyvvitelt vezető társaság a 2005. évi számviteli beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. A fizetendő osztalék meghatározása során a teljes (az evaalanyiság előtti és az evaalanyiság alatti) eredménytartalékot számításba vette. Az így jóváhagyott osztalék a 2005. évi számviteli beszámoló mérlegében a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy 2006-ban a tagok lemondanak az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékából fizetett osztalékról, amelyet a társaság rendkívüli bevételként számol el az evaalanyiság időszaka alatt, és mint ilyen után megfizeti az evát, majd az így adózott eredményt – mint az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett jövedelmet – osztalékként kifizeti?
Részlet a válaszából: […] ...terhére történő osztalékfizetésnél nem az Szja-tv. szerintfizetne osztalékadót, hanem az Eva-tv. szerint – az osztalék elengedésével azadózott eredmény terhére fizetett jövedelem után – nem fizetne adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.