Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy lemondani valamiről lehet. A tulajdonos lemondhat a vagyonáról, lemondhat a követeléséről (például tagi kölcsön esetén), de nem mondhat le a pótbefizetés összegéről, mivel azt jogszerűen a követelései között nem mutathatja ki.A Ptk. 3:189...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...a 10 000 E Ft névértékű üzletrész jelenti. A Ptk. 6:234. §-a szerint, ha a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) kell eladnia az ingatlant a tulajdonosnak, számláznia kell, és a számlázott értéket követelésként kimutatnia, majd a követelésként kimutatott összeget az üzletrész visszavásárlása miatti kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Jegyzett tőke a fióktelepnél

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság magyarországi fióktelepének központja a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep számára. Néhány év elteltével azonban a központ a rendelkezésére bocsátott vagyont tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. előírása szerint ezt a fióktelepnél jegyzett tőkeként kell kimutatni. Ebből következően a fióktelep működéséhez tartósan nem szükséges pénzeszközt a külföldi székhelyű vállalkozásnak hitelként kell a fióktelep rendelkezésére bocsátania. Ha időközben a külföldi vállalkozás központja mégis arra az álláspontra jut, hogy a hitel még vissza nem fizetett részét tartósan a fióktelep rendelkezésére bocsátja, ezt megteheti egy megállapodás megkötésével, amelyben a fióktelep könyvelésében hitelként nyilvántartott követelését a fióktelep tartós rendelkezésére bocsátja, és intézkedik a hitelnek megfelelő összegű jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése felől. Könyvelése: T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség központtal szemben – K Jegyzett tőke. A jegyzett tőkének a fenti módon történő megemelése nem minősül a hitel elengedésének, és semmilyen adó-, illeték- vagy járulékfizetéssel nem jár!?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep rendelkezésére, amelyet a központ a fiókteleppel szembeni követelésként, a fióktelep pedig a központtal szembeni egyéb rövid lejáratú kötelezettségként mutat ki, amelyet – a bizonylati elv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő) veszteség összegét, és emiatt az "A" bt. saját tőkéje negatív, akkor indokolt lehet az, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésüket – a társasági szerződés módosításával – tőkeemelésre használják fel úgy, hogy annak egy részével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos – aszámviteli törvényben nem szabályozott – számviteli feladatait részletezi). A kérdés szerint az 5 millió forint összegű követelés egyfelszámolás alatt álló céggel szembeni követelés. Véleményünk szerint célszerűa végelszámolást csak az után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...(ha indokolt, akkor áfával növelten) az ingatlant el kell adnia atulajdonosnak, számláznia kell, és a számlázott érték miatti követelés összegétkell az üzletrész vételárában számításba venni. Valószínűsíthető, hogy azingatlan – dokumentált –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; b) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtőlátvett követelésre az átalakulás évében vagy az azt követő adóévekben a könyvszerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.