Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...oszlopában kell kimutatni beolvadás esetén:– az egymásban fennálló részesedések kivezetését,– az egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek megszüntetését is.Amennyiben a kivezetésre kerülő eszközértéktől eltér a kivezetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...ki kell vezetni az adott eszköz nyilvántartás szerinti értékét: T 814, 815, 86 – K 1,2,3,– az értékesítésből adódó követelést be kell számítani a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegébe (T 4792 – K 311),– ha a követelés összege meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítéskor, az átadáskornem árbevételként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni, azeredménykimutatásban kimutatni.A követelésekkel kapcsolatos változásoknál utaltunk rá, azelszámolt értékvesztést év közben nem lehet visszaírni. Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...(a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeg) fizetése is csak magánszemélyek részére történt, a Tao-tv. előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.