5 talált cikk az önellenőrzés , követelmény , áru , követelés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?