Közösen finanszírozott olajkút fúrása

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...kap az "A" társaság a másik társaságtól, fejlesztési kölcsön címén, amelyet az "A" társaság kötelezettségként, a másik társaság követelésként mutat ki. A választ adó ezt a finanszírozási módot tartja megfelelőnek. Természetesen lehet fejlesztési célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Humán-egészségügyi ellátás beruházásának áfája

Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...számlára bruttó összegben könyvelt, a szállítók, a szolgáltatókáltal a beruházási számlákon felszámított áfát az egyéb követelések között (T368 – K 455) kellett volna kimutatnia. (Éppen ezért indokolt azt a beruházásiszámláról az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...vett beszerzést később sem számlázza (bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént), azt a következő évi mérleg-fordulónapi követeléseinek egyenlegközlő levelében sem szerepelteti, az ellenértéket számla hiányában nem fizették ki, akkor a következők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] ...áfát (115 E Ft).e) Amennyiben a d) pont szerinti könyvelés után a lízingbeadóval szemben kötelezettség, illetve a lízingbeadóval szemben követelés mutatkozik, és azt pénzügyileg nem kell rendezni, akkor annak összegével a lízingelt tárgyi eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.