Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok bevallása és előírása a magánszeméllyel szembeni követelésként (mivel azt a tárgyjutalom bruttó bekerülési értékéből nem lehet levonni): T 3612 – K 462, 463-1;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a pályázatot kiíró szervezethez, és az az elszámolást a mérlegkészítés időpontjáig – dokumentáltan – elfogadta.A vásárolt követelések elszámolásával kapcsolatosan is – a 2016-tól hatályos előírásoknak való megfelelés érdekében – pontosítottak.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...nem mutatható ki:– értékhelyesbítés, illetve értékelési különbözet, valamint értékelési tartalék;– időbeli elhatárolás, mert a követelés, illetve kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, illetve a kötelezettségek közé kell átvezetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...adott előleg devizában kerül meghatározásra, de forintban utalják át a dolgozó bankszámlájára, az 1. pont szerinti árfolyamon. A követelés devizakövetelésként kerülne elszámolásra, a dolgozó valutában számol el.A konstrukciók nagyvonalú ismertetéséből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Béren kívüli juttatások elszámolása

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
Részlet a válaszából: […] ...a társaság azokat beszerzi, akkor még nem lehetköltségként elszámolni, a beszerzett üdülési csekkeket, melegétkezésiutalványokat a követelések között kell kimutatni (T 368 – K 384). Amikor atársaság ezeket az üdülési csekkeket, melegétkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...azt nemhagyhatja szó nélkül. Az Szt. 29. §-ának előírásai alapján a munkavállalóknak,tagoknak elszámolásra kiadott összegeket a követelések között kell kimutatni. Nyilvánvalóanaz elszámolásra kiadott összegek között csak meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.