Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a személyi jövedelemadót és a járulékokat) nem lehet levonni, ezeket a juttatásban részesülő magánszeméllyel szembeni követelésként kell kimutatni.A részvényjuttatáshoz szükséges részvények általában visszavásárolt részvények, amelyek átadását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok bevallása és előírása a magánszeméllyel szembeni követelésként (mivel azt a tárgyjutalom bruttó bekerülési értékéből nem lehet levonni): T 3612 – K 462, 463-1;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni. A bérbe vevő társaságnál a haszonbérleti díj miatti kötelezettséggel azonos összegű az átadott termékek miatti követelés, a különbözet nulla, a két számlát össze kell vezetni (T 454 – K 311).Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Feles bérleti szerződés adózása 2018-ban

Kérdés: Feles bérlet adózása a bérbevevő és a bérbeadó részéről.
Részlet a válaszából: […] ...T 311 – K 91-92, 467, és annak a közvetlen önköltségét ki kell vezetni (T 81-83 – K 591). Ezt követően a magánszeméllyel szembeni követelés összevezethető a magánszeméllyel szembeni kötelezettséggel (T 4799 – K 311).Ha a társaság a bérbeadó és a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...kell a magánszemély felé az áfa felszámításával (T 311 – K 91-92, 467). Ezt követően a társaság a magánszeméllyel szembeni követelését és kötelezettségét összevezeti (T 454 – K 311), mivel azok azonos összegűek. A magánszemély a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolni (T 3923 – K 522), de ezt már nem kell (nem lehet) átértékelni; mivel az forintban van, és nem euróban, az nem eurós követelés.Az előbbiek szerinti időbeli elhatárolást a könyvviteli számlák megnyitása után 2017-ben kell megszüntetni (T 522 – K 3923)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözet.A lízingbe adónak és a lízingbe vevőnek a mérlegkészítésidőszakában egyeztetnie kell a lízinggel kapcsolatos követelését, illetvekötelezettségét azért, hogy a mérleget alátámasztó leltárba ugyanazondevizaérték alapján kerüljön be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.